Lassan már történelmi múlttal rendelkező az a cseppet sem költői kérdés, hogy vajon a robotok vagy az emberek kereskednek jobban? De akár lehetne egy lépéssel korábbról is indítani: vajon tudnak-e nyereségesen kereskedni a robotok?  Ahhoz képest, hogy ez a kérdés mennyire összetett, rendkívül sok a demagóg és a dogmatikus válasz. Ennek oka valószínűleg negatív tapasztalatokból és alulinformáltságból eredeztethető. Nehéz is megőrizni a hitet bármily típusban ha valaki megégette már magát. A következőkben tényeket alapul véve próbálom megvizsgálni az egyes kereskedési típusokat. 

Automatizált kereskedés (Robotok)

Az első kérdés, ami felvetődik bennem, hogy mit is jelent az, hogy automatizált /robotosított? 2 részre bontanám a választ:

Az első esetben folyamatok vannak automatizálva. Hétköznapi példával élve ilyen a termosztát automata kapcsolója, ami egy előre megadott hőfokot elérve ki vagy be kapcsolja a kazánt. Az egyszerűbb folyamatok bonyolultabb változata lehet mondjuk egy autógyár csarnokában működő hegesztő robot, ami összetett és bonyolult működéssel elvégezi a gépkocsik összeillesztését. Ennél még egy fokkal bonyolultabbak azok az irányító rendszerek, amelyek egy teljes üzemcsarnok irányítását végzik vagy egy óriásvállalat irányításához gyűjtik össze az adatokat, hogy döntéstámogatóként segítsék a cég vezetőit. 

A második esetben a számítógép önállóan hoz intelligens döntéseket. Ennek is több szintje létezik. Az egyszerűbbek lehetnek az úgynevezett mesterséges intelligenciák, ahol az elvégzett folyamatokból és megvizsgált adatokból következtetéseket von le a gép és "tanulva" folytatja feladatát. Erre példa lehet a számítógépes játékok rohamosan fejlődő világa. Legmagasabb szintje az emberi intelligencia tökéletes reprodukciója. Az első apró lépés a Big Blue-val már megtörtént, de a sikeres Turing teszttől még távol állunk. Mielőtt elhajlana az írás egy élethosszig tartó filozofálgatásba arról, hogy egyáltalán lehet-e az emberi tudatot reprodukálni, gyorsan lezárom annyival, hogy jelenleg itt még nem tart a tudomány...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Most pedig kanyarodjunk vissza a blog eredeti témájához. A fent leírtak hogyan jelennek meg a kereskedésben?

Mindenek előtt definiálok néhány alapvető fogalmat:

Mechanikus/szisztematikus kereskedés: A kereskedő előre meghatározott szabályokat alkalmaz. Minden helyzetre kész forgatókönyvvel rendelkezik és attól semmilyen esetben nem tér el. Előre megvan határozva a belépés, a kilépés helye, illetve a teljes pozíciókezelés folyamata. Minden lehetőséggel él, ami a szabályainak megfelelő, nem használ szubjektív döntést. Például a szabály úgy szól, hogy ha 4 órában 100 SMA és 50 EMA metszése létrejön, nyiss egy pozíciót 2% kockázattal. Amikor egy ilyen jelet észrevesz azonnal nyit (és/vagy zár). 

Diszkrecionális kereskedés: A kereskedő minden pozíciót egyedi döntés alapján vesz fel és kezel. Figyelembe veszi "megérzéseit", egyéb információkat, olyan elemeket amelyek nem Önthetőek szabályokba. Például a kereskedő azt hallja a TV-ben, hogy Warren Buffet General Electric részvényeket vásárol, ezért úgy dönt (úgy érzi), hogy teljes tőkéjét GE részvényekre költi, (így 100% kockázatot vállal a felvett pozíción). 

A kettőnek a kombinálása: Figyelembe vesz bizonyos szabályokat, amiken belül kereskedhet. A módszerek tekintetében is rendelkezhet több kereskedési stratégiával amelyek mint egy eszközkészletként funkcionálhatnak. A kereskedő egyéni döntésére van bízva, hogy mikor melyik módszert alkalmazza és a felállított határokon belül, hogy kereskedik. Például a kereskedő eszközkészlete gyertyajelekből áll, money managementje szerint egy pozíción maximum 3% kockázatot vállalhat. Azt látja, hogy EUR/CHF közel 20%-ot esett 2 hét leforgása alatt és majdnem paritáson van, úgy "érzi" ez már aztán tényleg az alja és elkezdi figyelni 1 órás időtávban a gyertyajeleket, majd az első lehetőségnél nyit egy vételt a számára maximálisan megengedett 3% kockázattal. (vagy többel:)

Párhuzamok

Ha párhuzamot kívánnánk állítani ember és gép között azt a legrövidebb úton a kereskedési típusokat összehasonlítva tehetjük meg. A szisztematikus/mechanikus kereskedés felel meg az automatizálás "egyszerűbb" fajtájának. A kizárólag diszkrecionális és a kettőnek az ötvözete pedig a még nem létező gép által reprodukált emberi tudat másolatának. 

Ebből az a következtetés vonható le, hogy az automatizált kereskedés minden esetben egyenlő a szisztematikus kereskedés valamilyen formájával. Amennyiben ez igaz a kérdés akár úgy is szólhat, hogy lehet-e szisztematikus kereskedéssel nyereségesnek lenni? 

A továbbiakban a mechanikus kereskedés és az automatizált kereskedés tekinthető részben összevonhatóan tárgyalhatónak.

Mi alapján lehet automatizáltan/mechanikusan kereskedni? 

Technikai jelek alapján: Ilyenek lehetnek indikátor jelek, árfolyamalakzatok, gyertyaalakzatok, árfolyamszintek és ezeknek a kombinálása. A lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen. A legtöbb robot ilyen összefüggések alapján működik, nem beszélve arról, hogy hány ember kereskedik kézzel így. Mivel néhány mondatban meg lehet fogalmazni egy ilyen stratégiát a tőzsdeiskolákban is tömegesen oktatják.

Matematikai alapon: Itt az árfolyamértékek csak egy számkupacként vannak figyelembe véve. Algoritmusok alapján csak az árfolyamérték kerül figyelembe vételre. Tipikus példája

 a martingale. http://hu.wikipedia.org/wiki/Martingale-m%C3%B3dszer

HFT: Az automatizált kereskedésnek van még egy másik válfaja, amit nem lehet egy laponemlíteni az egyszerű robotozással. Ez a HFT - High Frequency Trading, ahol piaci anomáliákat használnak ki a technikai fölény segedelmével.  Ez a fajta kereskedés csak speciális technikai körülmények között érhető el, nem a sima brókereknél. A téma van olyan érdekes, hogy megérne egy külön blogot is, aki addig is szeretne többet tudni: http://www.hedgefund.hu/2010/12/high-frequency-trading-ami-igazan.html

+ egy kis videós anyag, kellemes zenével: https://www.youtube.com/wa

tch?v=FGHbddeUBuQ

 

Folytatás következik hamarosan....

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kezeltszamla.blog.hu/api/trackback/id/tr594097095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

shortosgyula · http://valodiforex.wordpress.com/ 2012.02.13. 09:48:17

Jó az írás, gratulálok!

Annyit tennék hozzá a technikai alapon vs. a mostanában divatos kifejezéssel "matematikai" alapon témához:
a technokai alapon kereskedők /az összes sikeres daytrader/ egyik alapvető segédeszközei például a különböző mozgóátlagok.
Aki azt mondja hogy az nem matematika akkor mi? Matemaikai képleteket tesznek vizuálisan láthatóvá.
A martingéles robotok általában nem a charton látható árfolyamtól teszik függővé egy kötéscsoport zárását hanem a számlaegyenleg állásától, azaz ha pluszban van egy kötéscsoport akkor zárnak. Ami sajnos öngól hiszen a piacot nem biztos hogy érdekli a tréder egyéni számlája.

minuszöt · http://kezeltszamla.blog.hu 2012.02.14. 08:29:00

@shortosgyula:
Kösz! Egy tapasztalt tradertől kifejezetten jól eső pozitív visszajelzést kapni.

A kiegészítéseddel maximálisan egyet értek.

vombat1985 2012.02.15. 09:48:55

Sziasztok! A teljesen automatizált kereskedéssel nem tudok egyetérteni, hiszen számtalan olyan esetet lehet olvasni a neten, hogy megvette a kereskedő a robotot és egy ideig teljesített, majd beragadt a pozikba, vagy lenullázta az egyenleget. Ezek a robotok egy adott szakaszra működnek, utána csak úgy veszed észre a robot alkalmatlanságát, hogy minuszolódsz... Az emberi felügyelet elengedhetetlen a forexen!
süti beállítások módosítása