Költség és hozam szorosan kapcsolódik egymáshoz, a kettőnek az összege fogja kiadni a végső eredményt. Sokan azonban csak a hozammal foglalkoznak és nem vesznek tudomást a néha apró betűs költségekről. Remélhetőleg ez már változóban van, mert vége a korábbi indokolatlanul magas bizalomnak és rádöbbenek az emberek, hogy sok olyan szerződést írtak alá amit el se olvastak. A szerződéseken túl persze a felvilágosítás is gyatra sok esetben. Ehhez kapcsolódva pedig had meséljek el egy történetet. kb. 1 évvel ezelőtt tettem egy túrát a Magyar bankoknál, érdeklődve a privát banki szolgáltatások felől. Kíváncsi voltam, hogy hol mi a legjobb ajánlat. A túrán szerzett kiábrándító tapasztalatimról részletesen oldalakon keresztül tudnék mesélni, épp ezért csak egy a témába vágó esetet ragadok ki. A Budapest Bank-nál érdeklődtem, hogy miféle konstrukciókkal tudnának a kedvemben járni. A "privátbankár" hölgy, aki fogadott először egy fél órás helyzet és igényfeltárással indított, ahol elmondtam tömören, hogy lehetőleg gyorsan akarok sok pénzt keresni, ha látom, hogy van értelme hajlandó vagyok kockázatot is vállalni. Rövid töprengés után kedves vigyorral az arcán felajánlott egy olyan alapot, ami fél év múlva jár le. Amikor rákérdeztem, hogy van-e belépési díj, rezzenéstelen arccal megemlítette, hogy 5%!!!!!!. A kérdésre, hogy fél év alatt fog-e annyit keresni mint amennyi a költsége (inflációról még szó se volt), nyugodtan azt válaszolta, hogy nem valószínű. Ezen a ponton túl nem volt értelme folytatni a beszélgetést....  A tanulság az, hogy mindig figyelni kell a költségekre és a hozammal együtt kell vizsgálni.

Személyes véleményem az, hogy az olyan díjak, amik mögött nem kell, hogy álljon eredmény tökéletesen visszaadják azt, hogy mennyire nézik hülyének a pénzintézetek az ügyfeleket! Az ideális helyzet az, amikor a vevők és a vagyonkezelő érdekei tökéletesen pontosan egyeznek.

Milyen költségek merülhetnek fel?

Belépési díj: Akkor számítják fel, amikor elindítja valaki a befektetését. Kezelt számlánál még nem találkoztam vele, de előfordulhat. 

Kilépési díj: Ezt a büntetést akkor róják ki ha valaki ki akar lépni. Alapból az elvet vitatom, hogy azért kelljen fizetni ha szeretném visszakapni a saját pénzem. Tipikuson (lesz még hasonló) olyan kiadás, aminek a célja az, hogy a vagyonkezelő mindenképpen jól járjon.

Számlavezetési, havi vagy éves költség: Tipikus lehúzás. Miért kellene azért fizetni ha nincs semmi eredmény? Tényleg tűnjenek már el azok a pénzügyi világból, akik úgy akarnak jól járni, hogy nem kötelességük mellette eredményt produkálni.

Költségek a felszín alatt, forgalom utáni díj: Mindannyian láttunk már olyan filmet ahol a brókerek telefonon próbálják rátukmálni az ügyfeleikre a legkülönfélébb kötéseket. Egyetlenegy céljuk van: minél többet kössön az ügyfél. Az eredmény lényegtelen teljesen. Nem érdekli őket, hogy mennyit veszítenek a kuncsaftok, csak kössenek mert abból van jutalék. Ez a költségtípus és a mögötte meghúzódó mentalitás rengeteg naiv vagy figyelmetlen embert károsított már durván meg. Ha a kereskedő érdekelt abban, hogy minél többet kereskedjen, nem érdekelt abban, hogy ne kereskedjen akkor amikor veszteséges. Abban sem, hogy egy pozíciót ne 5 lépésből csináljon meg 1 helyett. Minden plusz tranzakció károsítja a befektetőt. Ahol ilyen módszert bevetnek ott általában a spread is lényegesen magasabb, ami újabb veszteséget jelent.

Egyéb bújtatott költségek: Az előző felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. A legnépszerűbbek kerültek csak fel a listára. Ezen kívül gyakorlatilag bármivel meglephetnek.  Érdemes konkrétan rákérdezni.

Menedzser jutaléka / sikerdíj: Szándékosan a lista legvégére hagytam, mert ez az egyetlen, ami kihagyhatatlan. Mindenki utálja a költségeket, de ezt el kell fogadni. Ez az egyetlen teher, amivel egyet is értek. Ezt általában a High Watermark elv alapján számítják, kizárólag új profit esetén. Ez azért is helyes mert csak akkor kap a menedzser jutalékot ha azzal én is keresek. Ez a korrekt és elvárandó hozzáállás! Ha kihívom a hűtőszerelőt és nem tudja megjavítani a hűtőmet, nem kell fizetnem egy árva fillért sem. Még akkor se ha fél napig ügyeskedett a konyhámban. A pénzügyekben is ugyanígy kellene eljárni. Valójában nem az a fontos, hogy mennyit kell fizetni, hanem az, hogy mennyi marad! Egy közismert példával élve: elfogadna Ön 2 millió Forintot ha 1 milliót azonnal vissza kell adnia belőle? Természetesen igen:) Csak az érdekel, hogy kaptam 1 milliót, a többi teljesen lényegtelen!

Mire kell figyelni a költségeknél?

-Van belépési díj? ha igen, mennyi?

-Van kilépési díj? ha igen, mennyi?

-Van számlavezetési, éves vagy havi díj? ha igen, mennyi?

-Van forgalom után járó díj? (ne legyen) ha igen, mennyi?

-Van bármilyen egyéb bújtatott költség? ha igen, mennyi?

-Mekkora a sikerdíj? 

-Várhatóan mennyi haszon marad utána?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.