Pár napja egy olyan információra figyeltem fel, ami beindított a fejemben egy gondolatsort a kezelt számlák technikai hátterének hibáinak és hiányosságainak kapcsán.

A kezelt számlás szolgáltatást alapvetően 2 féle technikai rendszeren keresztül lehet megvalósítani. Az egyik az úgynevezett MAM, a másik a PAMM. Mind a kettőről volt már szó korábban, de most  leírom részletesen hogyan is működnek. 

Ezzel a szolgáltató választásánál figyelembe vett szempontok egy újabb ponttal bővülnek. Nem mellesleg ez alapvetően meghatározza, hogy mekkora kockázattal kell számolni.

A 2 fő típust 4 konkrét példán keresztül elemzem ki.

1. MAM Lot allokáció

A mester számlán elindított kereskedéseket valamilyen formában lebontja az alszámlákra. Ez történhet olyan arányban ahogy az alszámlák a kiadják teljes tőkét vagy mindegyik számlán lehet ugyanakkora. Miután elindult egy kereskedés minden számlán megjelenik a rá eső rész. Ha a mesterszámlán valamilyen módosítást végeznek, az megjelenik mindenhol. Ha kilép egy befektető, záródik a számláján lévő kereskedés. A többi befektetőt semmilyen formában nem érinti a távozás. 

Hátránya: Az egyes befektetőkre érvényes a legkisebben nyitható pozícióméret korlátja. Így kis méretű számláknál és számlamérethez kötött stratégiáknál biztonságosan nem használható. A kötéseket ha százalékos arányban osztja szét, nem tud pontos lenni az elszámolása. 

2. MAM Profit/Loss allokáció

Ezt a mechanizmust úgy kell elképzelni, hogy vannak egyszer a befektetői számlák és van egyszer egy mesterszámla. A mesterszámlának a tőkéje megegyezik a befektetők tőkéjének az összegével. A befektetők kizárólag a lezárt kereskedéseket látják, nincs tudomásuk arról, hogy mi folyik a mesterszámlán. Ilyen formában azt sem tudják, hogy van-e függőben lévő veszteség.  A másik oldalon van egy mesterszámla, ahol a menedzser látja egyben a tőkét és a kereskedéseket. Ha egy pozíciót lezár, annak az eredménye olyan arányban jelenik meg az alszámlákon ahogy azok a zárás időpontjában kitették a teljes tőkét. Ha egy befektető kilép, nem visz magával semmit, csak a lezárt kötések után még ki nem fizetett jutalék kerül levonásra (és az esetleges plusz költségek). A függőben lévő eredmények rá eső részéből nem kap. 

Hátránya: A befektetők nem tudják, hogy a mesterszámlán milyen méretű esetleges veszteség halmozódik fel. Ha a kilépő tőke miatt a bent maradt pénz kevesebb lesz mint amennyivel lehet fedezni a függőben lévő veszteséget, a hátramaradt befektetőknek kell elszenvedni mindent. Azaz a teljes tőkéjüket elvesztik. A valós folyamatok szinte teljesen átláthatatlanok.

Ezt használja a QuantumXXL.

3. PAMM / Dukascopy

A mester számlán induló kereskedéseket olyan arányban osztják szét a befektetők között, mint amilyen arányban azok kiadják a teljes befektetést. Nem csak az eredmények, hanem konkrétan a kereskedések is megjelennek a számlán. Minden tranzakció valós időben nyomon követhető. Ha egy befektető kilép, viszi magával a rá eső eredményeket és kereskedéseket is. Függetlenül attól, hogy azoknak pozitív vagy negatív az eredményük. Egy befektető kilépése nincs hatással a többi eredményére. Kilépni bármikor lehet, belépni csak éjfélkor. Minden éjfélkor ha van új befektető újrakalkulálják a pozíciók befektetőkre jutó méretét, olyan arányban ahogyan azok kiadják a teljes tőkét.

Ez a rendszer teljesen transzparens, nincs benne lehetőség a visszaélésre.

Ezt használja a Perfecto FX.

4. PAMM / Alpari, Instaforex, OpenFX. Az Alparit elemzem ki, minimális eltérés lehet a működésekben.

A menedzsernek lehetősége van eltitkolni a a teljes tranzakciós listát. A nyitott és a lezárt kötéseket is. A befektetők azt látják, hogy mennyi a számlájuk aktuális értéke. A lezárt és a függőben lévő kereskedések összege. Ha egy befektető kilép, viszi magával a rá eső eredmény függetlenül attól, hogy az nyereség vagy veszteség. Viszont a rá eső kereskedéseket nem viszi... Hogy is van ez? Ha a mesterszámlán van 100.000 EUR és van mellette -20.000EUR függőben lévő veszteség, akkor a 80.000 az az érték amit kézhez lehetne venni. A befektetők is csak ezt az értéket látják, arányosan a számlájukra lebontva. Ha valaki kilép, akkor csak a 80.000ből viheti a részét, abból az összegből amennyit valójában ér a befektetés.Ha kilép 70.000 értékben befektető, hátramard 30.000tőke, 20.000 függőben lévő veszteséggel. Ez nem jelent problémát egészen addig a pontig amíg az árfolyam nem mozdul el egy ticknyit. Belátható, hogy ez nem tart sokáig. Ilyenkor a maradék befektetőnek a kockázata sokszorosára növekedik.

Hátránya: Ha kilép egy befektető és a kilépéssel egy időben nem csökkentik arányosan a pozíciók méretét nő a kockázat. Mivel a menedzsernek van lehetősége eltitkolni a számlán zajló tranzakciókat, a befektetőknek nincs tudomásuk, hogy megtették-e a szükséges intézkedéseket. Szélsőséges esetben ha nagy mértékben történik meg kilépés, a kockázat sokszorosára is növekedhet.

Azok a menedzserek akik ezt a rendszert használják, elérhetőek az említett cégek oldalain. Nyilvánosak az eredményeik.

Az elemzésekből egyértelműen látszik, hogy a MAM P&L allokáció és a PAMM Alapri és még néhány más brókercég által használt változata igen nagy bizalmat kíván meg a menedzser felé. Más szóval durva visszaélésre adhat lehetőséget. Ezek a rendszerek elsősorban a menedzsereket védik. Be kell kalkulálni a kockázatát annak, hogy váratlan módon is el lehet veszíteni a teljes összeget. Ez hatással lehet az invesztálás mértékére. 

A MAM lot alokáció és a PAMM Dukascopy féle változata teljesen átlátható. A másik két rendszernél szóba jöhető váratlan kockázattal nem kell számolni.

A MAM P&L és a PAMM Alpari típus nem jelenti azt, hogy nem érdemes befektetni és biztosan veszíteni fog vele az ügyfél. Illetve a MAM lot allokáció és a PAMM Dukascopy sem jelent a biztos nyerésre garanciát. De tény, hogy a kockázat az előbbinél lényegesen nagyobb és ezzel számolni kell.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.