"Ne próbálj meg alacsonyan venni és magasan eladni, próbálj meg magasan venni és még magasabban eladni!"

Birger Schafermeier az IronFX szervezésében május közepén újfent Magyarországra látogatott azért, hogy egy lépéssel ismét közelebb kerülhessenek a résztvevők hozzá és az általa képviselt sikeres stratégiáihoz.  Ott kezdte a mondandóját, ahol januárban abbahagyta: a stratégiáin keresztül egyfajta piaci szemléletet adott át a közönségnek, számos olyan tényezőre rávilágított, amelyek a tapasztalatai alapján a sikeres tradelés elengedhetetlen kellékei, és igyekezett rendet teremteni a fejekben a túlbonyolított, ám szükségtelen dolgok felismertetésével. Élő kereskedésre ezúttal sajnos nem került sor a teljes napos előadás időzítéséből kifolyólag, ám a szeminárium keretein belül azt is elárulta, hogy mi a titok, amelyre a sikereit alapozza.

Már a szeminárium elején belevágott a téma sűrűjébe, egyből taglalni kezdte a stratégiát először csak nagy vonalakban, majd a következő órákban részletekbe menően is. Birger négy csoportba sorolja a stratégiák alapján  piac szerint a kötéseit: trendkövetőbe, trenddel szembenibe, oldalazó kereskedésbe és hír tradingbe.  Saját bevallása szerint ha megkérdeznék hogyan szerezte a tradelésből felépített vagyonát, akkor a válaszában 80-85%-ra súlyozná a trendkövető stratégiákat, 10%-ra a piacnyitást követően felvett pozíciókat, és az összes többi a hír, range, a trendelleni stb.-vel pedig a maradék bevételére tett szert. Ezért is javasolja mindig a kezdőknek első lépésként a trendkereskedés elsajátítását, mivel lényegesen egyszerűbb, mint például a hírtrading, ugyanakkor eredményesebb is. Ennek az alapja a pontos trendmeghatározás, amely épp olyan egyszerű, mint amilyen fontos: Birger sem használ semmiféle különleges indikátort az irány megállapításához, egyszerűen megvizsgálja a csúcsok és a völgyek elhelyezkedését. Egyre magasabban elhelyezkedő csúcsoknál és völgyeknél felfele keresi a beszállókat, míg ezek csökkenése esetén Ő is az eladói oldalt erősíti.

A trend felismerése

 Eddig rendben is van, de milyen idősíkon keressük a trendeket, ha mindenki mást mond?

Nem véletlen, hogy erről sokan másképpen vélekednek, még akkor is ha kizárólag sikeres, vagy általunk sikeresnek tartott kereskedők véleményét kértük ki. Birger szerint sincs jó vagy rossz idősík, a tradernek ezt saját magának kell kitapasztalnia, hogy melyik periódus a leginkább kézenfekvő számára. Fontos hogy a habitusához illőt válasszon, beleférjen az időbeosztásába az idősík tradeléséhez szükséges idő és mindenképp zónában érezze magát az adott síkon a kereskedő, tehát mindenképp kapcsolatban kell állnia a tőzsdéző személyiségével. Birger dinamikus személyiségnek tartja magát, ezért az alacsonyabb síkokat részesíti előnyben, persze nem a legalacsonyabbakat, de ennek is megvannak az okai. Segítségül a saját példáját hozta fel az idősíkok tisztázásához, mely szerint a fő trendet az órás gyertyák alapján határozza meg, a másodlagos trendet M15-ön keresi, a harmadlagost pedig percesen, de az utóbbira nem alapoz döntést, gyakorlatilag figyelembe sem veszi, mivel nagyon változékony. Ugyanezen léptékeket javasolja a magas idősíkok kedvelőinek is,  ennél gyorsabbakat pedig abszolút nem ajánl. Hogy miért nem? Elsősorban a versenytársak miatt, de erről még bővebben szó fog esni a hírkereskedéseknél.

A stratégia másik kulcskérdését a trendváltásról alkotott szemléletét is igen nyíltan osztotta meg a sztárkereskedő.  Emelkedő trendben egy alacsonyabb csúcs kialakulása még nem hordoz trendfordulóra vonatkozó információkat, ekkor még kiváló longos beszállókra lehet akadni nyomott áron. Ha azonban az ezt követő második csúccsal is folytatódik a gyengülés, akkor már Birger is változtat a kereskedési irányán.

 Trend is your friend

 Az alapdolgokon túl mindenre van saját szabályrendszere, mint például a célárra, a kockázat/hozam arányra a kiszállásra stb., amelyeknek a betartása nála már rutinszerű. Fontos még a trend aktuális szakaszának a felismerése is, mert minden szakasznak külön ismertetőjelei és veszélyei lehetnek. Ezeket Birger kezdeti, momentum és zárási szakaszra bontja. Kezdeti szakasznál, még mivel nincsen erős trend könnyen elvétheti az ember a beszállást, viszont ha már itt sikerül belépni komoly profitok születhetnek. A momentum szakaszban visszautalt a januári szemináriumán leoktatott rés-stratégiáira, mivel ezek kiválóan működnek ebben a szakaszban, sok az olyan rés amelyet az erős  nyomás miatt vissza sem tölt az árfolyam, így ezek igen jó jelzéseket szolgáltatnak.  A kereskedők leggyakoribb hibája ebben a  szakaszban az, hogy azért nem szállnak be, mert már túl sokat mozdult el az instrumentum, így túl drágának vagy túl olcsónak tartják már.  Valójában a nagy gyertyák és a rések a momentum szakasz természetes velejárói. A zárási szakaszban megváltozik a piac dinamikája, máshogy mozog mint korábban, mutatja a kifulladás jeleit. Ilyenkor óvatosan ajánlatos megközelíteni a piacot, csak kis kockázatokat vállalva.

Sokan ezeket a szakaszokat Elliot hullámokkal próbálják meg beazonosítani, amelyeket Birger is elismer és jónak tart. DE: sokszor már csak akkor felismerhetőek ezek, amikor teljesen kialakultak, akkor pedig már hiába. Félrevezető lehet az is, hogy ezek a trendek csak az esetek kisebb százalékában állnak pontosan 5 hullámból, erős trendnél gyakoriak a 8-9 hullámos felfutások is.

Folytatás:

A kereskedőguru visszatért II.

A kereskedőguru visszatért III.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.