Ha értesülni szeretnénk a részvénypiacok hangulatáról, bizonyára az első pillantást a részvényindexekre fogjuk tenni, amiből egyből le tudjuk vonni a következtetéseinket. De mit is fejeznek ki ezek pontosan és hogyan épülnek fel?

A részvényindexeket leginkább egy kosárhoz lehetne hasonlítani, amelyekbe az adott tőzsdén forgó domináns vállalatok részvényei kerülhetnek be mindaddig, amíg képesek teljesíteni az ehhez szükséges követelményeket. Természetesen súlyozva kerülnek be a kosárba, ugyanis hazai példát felhozva, például a Rába nem fogja tudni annyira meghatározóan mutatni az irányt, mint egy MOL. Az indexet befolyásoló részvényeket előre meghatározott időnként felülvizsgálják, hogy képesek-e megfelelni bizonyos forgalmi és egyéb feltételeknek, ezáltal folyamatosan a legjelentősebb papírok tükröződnek vissza az indexek mozgásában. Egy kellően likvid, magas létszámú résztvevővel működő tőzsdén nincs is ezzel probléma, sajnos kishazánkban már előfordult olyan eset, hogy nem volt elegendő számú részvény –BUX-nak minimum 12, maximum 25 különböző társaságot kell magába foglalnia-, ami megfelelt volna a BUX indexben való szereplés követelményeinek, így kénytelenek voltak mérsékelni ezeken.

Részvénytársaságok súlya a BUX indexben

Ezek után már magától értetődő, hogy ha ennyire hűen tükrözik a világpiaci hangulatot a vezető indexek, akkor miért is fordítanak ekkora figyelmet a mozgásukra. A kereskedők többsége nem szívesen megy szembe a piaci hangulattal, így amikor kialakul egy napi irány az indexben általában a papírok nagy többsége is abba az irányba mozdul, ezáltal tovább erősítve az iránymutató indexet. Ez az iránykövetés nem csak a tőzsdén belüli részvényekre érvényes, hanem felfedezhető az indexeknél a jelentősebbek és a kisebbek között is.

Az indexek teljesítményét ezen túl benchmarkként is, vagyis viszonyítási alapként is használják a kereskedések és befektetések kiértékelésénél. Példaként egy befektetési alap méltán lehet büszke magára akár -2% teljesítmény mellett is, ha az adott időszakban a jelentős indexek 20%-os esésen mentek keresztül, vagy fordítva, jogosan kritizálhatják őket 5%-os hozam ellenére, ha a piac 30%-ot teljesített.

De melyek számítanak jelentős indexnek a világon? 

Legtöbben az S&P 500 amerikai indexet követik, ez  mint ahogy a neve is sugallja, 500 meghatározó vállalat mozgását tükrözi. A másik két indexet is a világpiaci hangulat meghatározójaként lehet emlegetni a new yorki tőzsdéről, a technológiai szektor vállalatainak részvényeit tartalmazó NASDAQ-ot, valamint a 30 ipari részvényből álló DJIA-t, vagyis a Dow Jones Indrustrial Average-t. Ezek mozgása rendszerint nagyon hasonló, főleg hosszabb időintervallumokat összevetve.

A DJIA, az S&P 500 és a Nasdaq mozgása

Az ázsiai események is nagy hatással bírnak a piaci hangulatra, a távol-keleti piacokról a 225 vállalatból álló tokiói Nikkei, a szöüli Kospi, valamint a sanghaji indexek aktuális állásából következtethetünk a befektetők lelkiállapotára.
Európa zászlóshajói közül nem hiányozhat a hatalmas forgalmat bonyolító londoni tőzsde indexe az FTSE 100, vagy becenevén a Futsee, valamint a szintén nagy népszerűségnek örvendő DAX Németországból. A többi nagyobb európai index inkább követő szerepet tölt, mint iránymutatót, itt már valóban jelentős eseménynek, változásnak kell történnie, hogy hatással legyen a többiekre, ilyen például a francia CAC40, vagy az olasz ITA40.

Összességében elmondható, hogy a részvényindexek igen nagy jelentőséggel bírnak a kereskedők számára mivel több szerepet töltenek be egyidejűleg, a pillanatnyi hangulat tükrözésén túl az irányt is kijelölik a lemaradók számára, valamint viszonyítási alapként is szolgálnak a befektetők számára.  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.